SZÖVETSÉGI PROGRAM
SZÖVETSÉGI PROGRAM
A szövetség céljainak és alapelveinek megvalósítása érdekében támogatja a legkülönfélébb érdeklõdésû garabonciás társaskörök létrejöttét. E sajátos diákközösségpártoló törekvésünk vállalja a magyar diákság értelmes, mûvelt életmódra irányuló kezdeményezéseinek ösztönzését, a diákság problémáival kapcsolatos véleménynyilvánítást. A garabonciás társaskörök tevékenysége lényegében arra törekszik, hogy a megalakuló diákközösségek mûködési feltételei, a vándordiákok önérvényesítõ esélyei és munkavégzési feltételei javuljanak. A szövetség saját infrastruktúrájával és szakmai tapasztalatával segíti a garabonciás társaskörök tevékenységét, s ellátja a társaskörökkel kapcsolatos ügyviteli és adminisztratív teendõket.
A GARABONCIÁS TÁRSASKÖRÖK CÉLJA ÉS FELADATA
(1) A magyar diákság életformáját érintõ bármely problémával kapcsolatos tájékozódás, véleményalkotás, tájékoztatás és segítségnyújtás. (2) Bármely egyéni, vagy csoportos kezdeményezés segítése, amely közösségi értékeket hordoz a diákság számára, továbbá a szövetségi célkitûzésekkel harmonizál. (3) Minden olyan önkéntes, szabadságszeretõ társasköri tevékenység megkönnyítése, amely munkája során a diákkorosztállyal aktív kapcsolatba kerül. (4) A demokratikus döntéselõkészítési folyamatok, a toleranciára és a kooperációra épülõ magatartási formák, az életmûveltségi tartalmak, valamint az alapvetõ emberi jogok megismertetése a diáksággal. (5) A jelen gazdasági-társadalmi helyzet által nyújtott anyagi és szellemi erõforrások feltárása, amely a magyar diákság életét könnyebbé és tartalmasabbá tehetik, s amelyek közvetett vagy közvetlen módon hozzájárulhatnak egy valóban felnõtt, mûvelt életmódot, a demokrácia értékeit megvalósító polgári társadalom kialakulásához.
- Garabonciás társasköröknek tekintünk minden olyan önkéntes, tagsággal rendelkezõ diákközösséget, amely a szövetségi célok figyelembevételevel, lakóhelyén, kortársi kapcsolataiban, családjában hûséggel képviseli mindazon értékeket, amelyeket a társaslélektani viszonyulások jelentenek az egyes ember számára; azt megalkuvás nélkül, következetesen vállalja, társaival együttmûködve megvalósítja, s vállalása alapján él.
- A rendszeres összejövetelek során megfogalmazódó cselekvési tervek nemcsak zenei, irodalmi, színházi stb. rendezvények megvalósítására szorítkozhatnak, hanem önállóan együtteseket, elõadókat hívhatnak meg, melyekhez ajánló címlistákat adunk. Alkalmat adhatnak egyéb társas összejövetelekre, beszélgetésekre, disputákra. Fellépési lehetõséget teremthetnek amatõr együtteseknek és "mûvészpalánták" számára. CD-, kazetta-, lemez- és könyvbörze szervezésével egészíthetik ki e tevékenységeket. A rendezvényeken diákkedvezményeket biztosíthatnak, saját bevételeiket jótékony célokra is fordíthatják.
- Összejöveteleiket hetente tarthatják az adott település könyvtárában, vagy egyéb mûvelõdési intézményekben. A "járj nyitott szemmel" alapelv figyelembevételével a társaskörök tevékenysége arra is irányulhat, ami a földrajz- a történelem-, a biológia könyvekbõl stb. kimaradt. Más kultúrák, érdekes tájak, országok és a régmúlt megismerését célozhatja mûködése. Kiállítások szervezésével, elõadók meghívásával, színesítheti programját. Természetesen a társaskör tagjai maguk is tarthatnak élménybeszámolókat és elõadásokat, s a praktikus ismeretek, az enciklopédikus mûveltség képviselõi lehetnek. Belföldi és külföldi kirándulásokat, túrákat szervezhetnek. Segíthetnek egyéb turisztikai programok, országjárások megvalósításában.
- A garabonciás társaskörök ajánlott létszáma kb. 10-12 fõ. Ajánlott korosztálya: 12-26 év. A társaskörök megalakulását lehetségesnek tartjuk (a) jogi személyek esetében, annak részeként is, (b) egyéb szervezõdések tekintetében és (c) önálló csoportként, határon innen és túl is.
- A társaskör megalakulásának igényét a szövetség által kiadott adatlapon lehet bejelenteni a szövetség elnökségének, Intézõ Bizottságánál, vagy a választmányi körzetek képviselõinél (Szeged, Paks). A társaskörök elnevezését a magyar történelmi személyek nevével érdemes egyértelmûvé tenni, pl. Széchenyi István Társaskör, Bocskai István Társaskör, Ratkó József Társaskör stb.
I. A garabonciás társaskörök ügyvitele
A garabonciás társaskörök központi ügyvitelét az Intézõ Bizottság (szövetségi iroda), illetve országos választmányi körzetek székhelyein (Szeged, Paks) biztosítjuk. A szövetség feladata többek között a társaskörök által igényelt információs anyagok tervezése, kivitelezése, sokszorosítása; a telefon, a fax- és E-mail-üzenetek lebonyolítása, valamint, hogy információs infrastruktúrával (internet-kapcsolat), szakmai tanáccsal, publikálási lehetõséggel segítse a hozzá fordulókat.
(a) A garabonciás társaskörök olyan új közösségei a szövetségnek, amelyek a szövetség célkitûzéseinek megfelelõen tevékeny szerepet vállalnak a lokális problémák megoldásában, sokrétû tevékenysége révén társadalmi szervezetként (egyesület, alapítvány), jogi személyként, illetõleg egyéb módon tagsági viszonyt létesít a szövetségnél: állandó tagként, bizalmi tagként és egyéni pártoló tagként. Az éves regisztrációs alapdíj: 1.000 Ft., amelyet a pályázati ûrlapok és/vagy nyilatkozatok visszaküldésével egy idõben kell elszámolni.
(b) A társaskörök mûködésének lehetséges helyszíne, egyelõre a helyi kulturális intézményrendszer helyzetétõl függõ, de törekedni kell arra, hogy a meglévõ közösségi helyszínek (könyvtár, egyéb mûvelõdési színterek) együttmûködjenek a társaskörökkel, vagyis helyszínt, technikát, információs háttért biztosítsanak a részükre.
(c) A szövetség fõszámlájáról a körzeti központok támogatást hívhatnak le a körzeteken belül mûködõ társaskörök tevékenységének segítésére. A társaskörök közvetlen utalványozás vagy számlázás útján használhatják fel a választmányi körzet központjából folyósított támogatásokat. Egyéb pályázatok benyújtása esetén a nem jogi személyiséggel rendelkezõ társaskörök a szövetséget jelölhetik meg, mint lebonyolító és referenciaszervezetet.
II. Kapcsolattartás és tájékoztatás
Kapcsolatot keresünk minden demokratikus szervezõdésû határontúli, országos és helyi település diákközösségével, diákszövetségével, amely a szövetségi alapelveket elfogadja. Eredményes kapcsolatok kialakítására törekszünk olyan civil belföldi és külföldi szervezetekkel, melyek munkánkat hatékonyan segíthetik. Korrekt kapcsolatokra törekszünk a médiával.
(a) Személyes és telefonos ügyfélfogadási rend kialakításával, nyilvános cím és telefonszám megadásával, WEBlapunk és E-mail elérhetõségünkkel tesszük aktívvá kommunikációnkat.
(b) Negyedévente megjelenõ, ingyenes információs hírlapot adunk ki (Vándordiák) kb. 2.500 példányszámban. E hírlapban a hirdetések, pályázati és más aktuális információk mellett a szépirodalmi, tudományos ismeretterjesztõ munkák, jogi-, pályaválasztási-, életvezetési-, kulturális információk és olvasói vélemények is helyet kapnak.
(c) Különféle kiadványok, szóróanyagok, plakátok alkalmankénti kivitelezésével, hirdetések megjelentetésével egészítjük ki információs rendszerünket. Számítógépes kapacitásunkkal igény szerint tudjuk vállalni meghívók, plakátok, tájékoztatók színvonalas kivitelezését.
III. Értékrend
A garabonciás társaskörök feladata: a magyar diákságnak mint fontos és speciális helyzetben lévõ társadalmi csopornak ösztönzõ segítése. Szeretnénk elõsegíteni a diákságot érintõ problémák felszínre kerülését és a problémák megfogalmazódását. Olyan fórumot kívánunk biztosítani a diákság számára, amely a problémák alkotó jellegû megoldását lehetõvé teszi. Fel kívánjuk hívni a figyelmet az esélyegyenlõtlenségekre, a halmozottan hátrányos helyzetre. Minden olyan tevékenységet támogatni kívánunk, mely a faji, vallási, szociális helyzetbõl fakadó hátrányok csökkentésére irányul. Szeretnénk felhívni a magyar ifjúság figyelmét az õket megilletõ jogokra és kötelezettségekre. Ennek érdekében:
(a) A közvéleménykutatások igénybevételével fel kívánjuk tárni a magyar diákság helyzetét, igényeit, problémáit, elõsegítjük a felek közötti válaszadást, s a párbeszédet.
(b) Fórumokat szervezünk a problémafeltárás és megoldás hatékony és kulturált lehetõségének biztosításával a társasköröket képviselõ mentorokon keresztül; de bármely diák problémája, ötlete megvitatás céljából közvetlenül is a nyilvánosság elé kerülhet. A társaskörök gyûlései nyilvánosak, azokat bárki látogathatja, s azon tanácskozási joggal részt vehet. Diákság és demokrácia témakörben be kívánjuk szerezni a segítségnyújtáshoz szükséges szakirodalmat; tréningek szervezésével, módszertani anyagok, szöveggyûjtemények elõállításával támogatjuk a helyi erõfeszítéseket.
(c) Szeretnénk egy VÁNDORDIÁK KÓDEXet is szerkeszteni, amelyben az egyetemes emberi jogok és kötelezettségek tisztázásán túl, sajátos konfliktushelyzetek megoldásához is segítséget kívánunk adni. Természetesen e kódex csak ajánlásokat tartalmazhat.
(d) Szakértõk meghívásával, konferenciát, fórumot rendezünk a hazai és határon túli diákság számára, illetõleg módszertani célkitûzésekkel, táborpedagógiai képzéseket folytatunk.
IV. Nevelés és oktatás
A diák korosztály egyik legfontosabb tevékenysége az ismeretszerzés, azok befogadása és elsajátítása, illetõleg átültetése a gyakorlatba. A társaskörök tevékenysége e tanulási folyamatot kiegészíti és teljessé teszi, mert új lehetõségeket teremt a tanultak gyakorlati alkalmazására. Segíti a tehetséges diákok képességeinek kibontakozását. A diákság aktívabb bevonása a döntéselõkészítési, szervezési, alkotási folyamatokba nem öncélú passzió, hiszen csak így válhat a felnövekvõ generáció kreatív, az emberi értékek felé nyitott, az egyéniségét és önálló véleményét mindig vállaló, felelõsségteljes mûvelt polgárrá.
(a) Az iskolai oktatómunka hatékony kiegészítése tudományos ismeretterjesztõ tevékenységgel: a diákságot foglalkoztató különféle témákban szakértõk, elõadók meghívása, illetve ilyen jellegû tevékenységek támogatása. Igény szerint nyitott tanfolyamok szervezésének segítése, pl. fényképezés, videótechnika, újságírás, idegenvezetés stb, és a már mûködõ olyan közösségek támogatása, melyek kiemelt önmûvelõ, értékteremtõ munkát végeznek, hon- és magyarságismereti, turisztikai, színjátszási, egyéb alkotói tevékenységben vesznek részt.
(b) Az iskolai képzés segítése: információközvetítés magánórákat vállaló pedagógusok és iskolai korrepetálást, felvételi felkészítést, nyelvtanulást, mentális tanácsadást stb. igénybevevõ diákok között.
(c) A továbbtanulást segítendõ, általános és középiskolások találkozási lehetõségének biztosítása, a magasabb fokú intézményben tanuló diákokkal. Iskolai nyílt napokon való részvétel elõsegítése.
(d) A partneri jellegû tanár-diák kapcsolatok kialakulásának, diákközpontú nevelési-oktatási módszerek alkalmazásának segítése (Waldorf, Freinet, Gordon módszer). A problémás osztályokban tanító pedagógusok felvértezése modern, hatékony problémamegoldó módszerekkel, ilyen jellegû képzések szervezésének támogatása, az ezen résztvevõ pedagógusok költségeinek térítése.
(e) Önismereti, öntevékeny, önérvényesítõ képességfejlesztõ kiscsoportos együttlétek szervezésének támogatása (vizsgadrukk, kommunikációs tréning, önmenedzselés, a pálykezdõ munkanélküliség elkerülése és túlélése, elhelyezkedés a munkaerõpiacon a továbbtanulók anyagi lehetõségei, jogaik, iskolai címjegyzékek stb).
(f) Tanulmányi versenyek kiírása egyetemes és nemzeti vonatkozású közismereti témákban is, a megadott szakirodalom alapján 14 év alatti és 14 év feletti korcsoport bontásban. Dolgozatok készítésének kezdeményezése, híres emberekkel, jeles eseményekkel, tényekkel, nemzeti hagyományõrzéssel kapcsolatban.
(g) A CORVINCUM Garabonciás Nevelési Központ létrejötte szellemi forráspontját jelentheti majd a szövetségi értékrendnek, mely valóban a közösségi környezetben nevelõdõ teljes személyiség eszményképét tekinti példaképnek, aki képes eligazodni a mindennapok útvesztõiben, s boldogulása érdekében olyan erõfeszítésekre is képes lehet, mely nem korlátozza mások cselekvõképességét. Ennek része a mentor-elv gyakorlati alkalmazása, amelyhez a szövetség által rendezett mentorképzések is hasznos gyakorlati háttértapasztalatot nyújtottak.
A szövetségi elnökség elvi állásfoglalása alapján (Sitke, 1994) az elsõ tanulmányi év kezdetéig, négy éves középiskolai képzést, s ezzel párhuzamosan kapcsolódó képzéseket kell megvalósítania, amelyhez az elõkészületeket már megkezdtük. Létrejött a nevelési központ munkáját elõkészítõ állandó bizottság, amely a módszertani és kutatási programot is képviseli. Mindezen alapelvek figyelembevételével az elnökség és az országos választmány döntésének megfelelõen a szövetség önálló nevelési intézményt alapít, melynek részei:
(1) a 2x4 évfolyamos bentlakásos, vagyis kollégiumi ellátású középiskola (gimnázium), továbbá (2) zeneiskola (konzervatórium - hangszeres és ének tagozatokkal), (3) három éves szakképzés (céhmûves szakiskola - technikum), illetve (4) más egyetemekkel, vagy fõiskolákkal közösen bölcsész szakos (kulturális menedzser, könyvtár-informatika, közösségvezetõ-mentor, közösségfejlesztõ) felsõfokú képzést is ellát. Mindemellett, a nevelési központ rendelkezne könyvtárral, múzeummal, sport- és szórakoztató létesítményekkel, kertészettel, mûhelyekkel, ideális táborozási helyszínnel stb.
Az egymásra épülõ elméleti-gyakorlati képzéseknek átfogó (komplex) tantervvel kell rendelkeznie, melynek tanmenetét, tanórafelosztásait, valamint a képzések tevékenységközpontú összehangolását s a gazdasági számításokat a Corvincum Tantervben (CT) kívánjuk részletezni.
V. Kultúra: szabadidõs programok, közösségi tevékenységek
A garabonciás társaskörök kiemelt tevékenysége lehet, hogy a fiatalság kulturális életét színesebbé, tartalmasabbá tegye, ösztönözze a fiatalságot a kulturális rendezvények szervezésére, az azokon való részvételre. Ötletek, elképzelések bemutatásával, és támogatásával lehetõség nyílik a legértékesebb programok megvalósítására.
(a) Garabonciás táborok
A Magyar Garabonciás Szövetség elnöksége 1989 óta évente megfogalmazta azokat az alapvetõ módszertani elveket, amelyeket alapul kellett venni ahhoz, hogy a szövetség támogatásban részesíthesse a garabonciás programtáborokat. Az ajánlásként megfogalmazott, többnyire sarkalatos pedagógiai és közösségszervezési terveket mindenképpen érdemes összemérni az adott táborszervezés kigondolása során pl. az olvasótábori hagyományok gyakorlati értékeivel, amelyeket továbbra is fontos viszonyítási alapnak tekintünk.
Általános célként kijelenthetjük, hogy a tábori összejövetelek olyan sajátos közösségi együttgondolkozások, amelyek a személyiségformálás folyamatában ösztönzõ kereteket teremtenek, valamint határozottan támogatják a mûvelõdési hagyományok térnyerését és a közösségben élés értelmes lehetõségeit, miközben önmaga értékeit és társas viszonyait is megismerheti és életelveként megfogalmazhat minden 12 évnél idõsebb résztvevõ számára.
A könyvtárhasználat megismerése, az olvasási kultúra, a tudományok alkalmazása, az önmûvelés körébe tartozó egyéb tevékenységek nem elsõdleges célok, hanem szükséges eszközök a közösségi együttlétek megszervezéséhez, hiszen sokféleképpen meg lehet valósítani a tábori alkalmakat, de minden esetben közös jellemzõje kell hogy legyen, tehát
- a tábor vezetõinek, illetve a kiscsoportok vezetõinek együttes elgondolásokkal rendelkezõ csapattá, alkotóképes közösséggé kell szervezõdniük; a tábor tehát ily módon alaposan átgondolt ötlet, megkülönböztethetõ nevelési törekvéssel, melyet kimunkált világ- és jövõkép jellemez;
- idõtartama legalább 10 teljes nap; a résztvevõk javasolt száma, kb. 30-60 fõ;
- a legfontosabb módszertani alapegysége a kiscsoportos közösségek kialakítása, a legjellemzõbb tevékeny-sége pedig a kiscsoportos gondolkodtató beszélgetés és cselekedtetõ helyzetek teremtése.
A kiscsoport. A nevelési elképzelések gerincét a kiscsoportos, kisközösségi együttlétek során kialakuló beszélgetések alkotják (általában tematikus környezetben), amelyek a résztvevõk közötti közvetlen kapcsolatot természetesnek tekintik. A kiscsoport legfeljebb 10-12 fõbõl álljon. Ez a tevékenység olyan együttes gondolkodást, párbeszédet jelent, melynek során:
- a résztvevõk általában mindennapi problémájukból indulnak ki. (Célszerû lehet, ha a vezetõk a tábor elsõ egy-két napját problémafeltáró, megismerõ beszélgetésekre szánják, s a kiscsoportos munka végleges menetét csak ezek után határozzák meg.)
- a tábori környezetben a vezetõk és a vezetettek viszonyulása egymást értõ, óvó és baráti kapcsolatot feltételez. A csoportvezetõ (mentor), mint beszélgetõtárs vesz részt a közös munkában, s mint ilyen csak irányítja, serkenti, majd összegezi a beszélgetések lényegét.
- a beszélgetésekhez élményként, érvként, vitaanyagként, felkészülési eszközként rendszerint érdemes felhasználni a valóság feltárását segítõ irodalmat.
A fentiekbõl is következik, hogy a tábori munka és a felelõsség jelentõs része a kiscsoportok vezetõire hárul. Szerepüket az is fokozza, hogy a jó tábor ténylegesen közösségi szellemû, ami csak akkor lehetséges, ha a kiscsoportvezetõk lényegében azonos elvek alapján, egymást segítve és értve dolgoznak. Különösen fontos tehát a kiscsoportvezetõk kiválasztása, mely-nek során a legfontosabb elvek a következõk:
- a kiscsoportvezetõ (mentor, instruktor, animátor) bármilyen foglalkozású, pl. író, mûvész, tudós, pedagógus, könyvtáros, népmûvelõ lehet. Elõnyös, ha egy-egy csapatban különbözõ nemû, szakmájú, érdeklõdésû, mentalitású vezetõk vannak jelen. Lényeges, hogy a vezetõ ne formális tekintéllyel, hanem pozitív személyiség-vonásokkal, empátiakészséggel, s nem utolsó sorban széles körû általános mûveltséggel rendelkezõ személyiség legyen.
- nagyon fontos, hogy a kiscsoportvezetõk - már a program tervezésekor, elõkészítésekor - együtt dolgozzanak. Ha eközben kitûnik, hogy a tábort érintõ lényeges kérdésekben nem értenek egyet, mindenképp jobb, ha változtatást kezdeményeznek a csoportvezetõi csapat összetételén. A táborban és az elõkészítés során ugyanis feltétlenül egységes tartalmi, pedagógiai alapelveket kell képviselni, természetesen ezen belül változatos egyéni kiegészítésekkel, elképzelésekkel.
Módszerek és tevékenyégek. A táboros tevékenység lényegét képezõ - legalább az idõ felét, kétharmadát kitevõ - kiscsoportos beszélgetéseken kívül közös tennivalók is legyenek. Ezek sokrétûen egészítsék ki, tegyék teljesebbé az tábor cselekvési programját.
Fõbb típusai:
- a közös gondolkozást serkentõ elõadások, viták, játékok, helyzetgya-korlatok stb. Ezeket a helyi adottságoknak megfelelõen vagy a kiscsoportvezetõk - illetve a tábor állandó munkatársai - vezetik, vagy az egy-két napra meghívott "beszélgetõtársak" tartják. Ugyanakkor fontos, hogy a tematikus tábor programja nem állhat csupán abból, hogy meghívnak néhány elõadót és szórakoztató rendezvényeket szerveznek. Jobb megoldás, ha a közös programok egy részét is a csoportvezetõk irányítják, mert így a tábor egységes szellemisége, egymáshoz való tartozás tudata fokozható.
- Készségfejlesztõ alkalmak, pl. közös éneklések, zenélések, dramatikus játékok, különbözõ képzõmûvészeti, népmûvészeti tevékenységek szakemberek vezetésével. Alapvetõ és a tapasztalatok szerint eredményes, ha a táborban legalább kettõ-három kü-lönbözõképpen aktivizáló, készségfejlesztõ lehetõség is van (pl. néptánc, népi kismesterségek, kerámiakészítés, egyebek).
- rendszeres sportolási lehetõség, a mozgáskultúra ápolása (pl. mentálhigiéné, relaxáció, jóga).
- kirándulások, falukutatás; honismereti, helytörténeti, természettudományos séta.
- egyéb sajátos táboros hagyományokhoz kapcsolódó "akármi", meglepetések, melyek a figyelem központjába állítják a szolidaritás igényét.
- szükséges és nagyon fontos más mûvelõdési közösség, egyesület, alapítvány, vagy intézmény bevonása a táborok résztvevõinek rendszeres és elõre tervezhetõ összejöveteleinek szervezésébe.
Valamennyi tevékenységet - a kiscsoportosat és a táborközösségit - összehangolt elgondolások szerint kell tervezni (keretjáték) és vezetni. Így a külsõ elõadókat is szigorúan a meghatározott témára érdemes felkérni, vagyis az alaptervhez kell elõadót hívni és nem fordítva. Megvalósításukhoz nagyon sokféle módszer alkalmazása lehetséges, pl. a jövõkép alakítása, a történeti, a mûvelõdéstörténeti szemlélet erõsítése, a magyar valóság teljesebb megismerése, a közösséggé alakulás törvényszerûségeinek vizsgálata, vagy éppen több törekvés kombinációja. Lényeges, hogy az elképzeléseknek alá legyen rendelve minden program, módszer- és eszköztani forma. Különösen fontos tudni, hogy semmiféle pártos, hitéleti elkötelezettség nem gátja a táboros hagyományok fejlõdésének, de a résztvevõk körében kizárólagos elvként ne alkalmazható!
Szervezési feladatok. A tábor elõkészítõ munkáját több hónappal a tábornyitás elõtt meg kell kezdeni. A felkészülés több szakaszból áll, és a fontosabb tennivalók ismerõsek:
- a tábor helyszínének és idõpontjának megválasztása, a költségvetés idõben történõ elõkészítése, a pénzügyi feltételek megnyugtató megteremtése, a helyi erõforrások feltárása.
- a tábori munka személyi feltételeinek kialakítása: táborképviselet, csoportvezetõk stb.
- az alapelvekhez igazodó program kidolgozása, amely elsõsorban a csoportok vezetõi, esetleg a résztvevõk közös munkája.
- a táborlakók körének meghatá-rozása: számításba jöhetnek többé-kevésbé az azonos életkorú általános iskolások, középiskolások, fõiskolások, egyetemisták, felnõttek. A kivá- lasztás technikája: lehet személyes, közvetett, pl. pályázati ötletek alapján stb., mert végül is a keretjáték határozza meg azt is, hogy korosztályonként esetleg olvasótábori, hagyományõrzõ, nemzeti, etnikai-kisebbségi, alkotó mûvészeti közösségek részvételére számítanak a szervezõk. Célszerû, ha táborozás elõtt a tábor vezetõi mielõbb felveszik a kapcsolatot a táboros diákokkal. Ajánlatos a személyes, közvetlen találkozások lehetõségének megteremtése, pl. össztábori toborzók révén.
- törekedni kell arra, hogy a közösség (társaskör) egyesületi, vagy alapítványi formában, jogi személyként garantálja mûködését.
- a táborok ideális létszáma 30-60 fõ, ami négy-öt kiscsoportra osztható: Ennek megfelelõen a táborok képviselete:
- táborvezetõk: a szakmai vezetõ, aki egyben kiscsoportvezetõ is lehet, õ fogja össze a mentori közösséget, õ felel a tábor programjának teljesüléséért, annak minõségéért. A technikai vezetõ: gazdasági, szervezési és ügymeneti szerepe szerint közremûködik a tábor sikeres megvalósításában,
- mentorok, kiscsoportvezetõk,
- néhány munkatárs, pl. animátor, instruktor, módszertanos, akik esetleg végig a táborban tartózkodnak és szakmailag kiegészítik a tábori tervek teljesülését (pl. csillagász, elõadómûvész, képzõmûvész, helytörténész, lelkész stb).
Technikai feltételek. A kiválasztott helyszínek esetében, gyõzõdjünk meg a használható technikai, mûszaki eszközök minõségérõl. Lehetõség szerint ismert és már használt eszközöket válasszunk technikai segítségnek. Ugyanakkor nagyon fontos
- a kulturált és esztétikus környezet, amely lehetõséget nyújt a kiscsoportos és a táboros programok zavartalan lebonyolítására. Alapvetõ, hogy a tábor ne más tábor altáboraként kapjon, illetõleg válasszon helyet.
- a könyv- és hanglemeztár, folyóiratok, magnetofonok, lemezjátszó, diavetítõ, számítógép stb.
- a készségfejlesztõ tevékenység anyagai: agyag, bõr, textil, papír, festék, írószerek, fa, vászon stb.; továbbá egyéb szakmai kellékek; fotólabor, videóeszközök.
- nélkülözhetetlen a szöveggyûjtemény, vagy évkönyv elõzetes, vagy helybeni összeállításához szükséges nyomdai háttér megszervezése, mint ahogyan a gyûjtemény, napló közös összeállítása és felhasználása is.
(b) Diáksport és -turizmus támogatása
Meg szeretnénk hirdetni a társaskörök közötti sportversenyek rendezését, s a költségekhez is hozzájárulunk. Fontos cél lehet a helyi sportpályák, sportcsarnokok használatának biztosítása. Kosárlabdapalánkok, tartós pingpongasztalok, játszótéri eszközök kihelyezésének támogatása, a használt sporteszközbörzék rendezésének segítése. Segítjük a természetjáró csoportokat a közreadott programajánlatokkal, szakmai-szervezési és szálláshely információkkal. Támogatjuk az eszközkölcsönzési lehetõségeket (hátizsák, sátor, fõzõ, hálózsák, térkép, iránytû stb). Ennek érdekében szükséges egy alapfelszereléseket tartalmazó hozzáférhetõ, kölcsönözhetõ eszközlerakat kialakítása, körzeti vagy helyi szinten.
(c) Zenei, színházi, képzõmûvészeti, kézmûves és egyéb kulturális tevékenységek
A társaskörök az adott településen mûködõ iskolai és iskolán kívüli, könnyû- és komolyzenei együttesek, kórusok, diákszínpadok, kézmûves szakkörök tevékenységét is kezdeményezhetik, mint ahogyan az amatõr együttesek fesztiváljának megszervezését, szakmai elõmenetelük, fellépési lehetõségük segítését is. Településszintû vers és prózamondó versenyek, zenei események, KI MIT TUD, különféle vetélkedõk rendezésére való felhívással, színházlátogatási hozzájárulásokkal, bálok, zenés-táncos mulattságok szervezésének támogatásával és különféle táncos rendezvények támogatá-sával, színvonaluk emelésének segítésével sokszínûvé tehetik a helyi kulturális életet. E rendezvényeket a helyi erõforrások számbavételével és bevonásával lehet csak megvalósítani! A társaskörök szerepe elsõsorban az ötletek megfogalmazásában és a tevékeny részvételben található meg.
(d) Kiadói tevékenység
A szövetségi törekvéseket elõsegítõ kiadványok megjelentését szorgalmazó társasköri kezdeményezéseket vállaljuk és támogatjuk, pl. dalosfüzetek, irodalmi szöveggyûjtemények, zenei felvételek stb. megjelentetése esetében. A módszartani kiadványokat árusító társaskörök a terjesztési jutalékot céljaiknak megfelelõen felhasználhatják.
VI. Környezet- és egészségvédelem
A garabonciás társaskörök fõ feladatai közé tartozik a természeti és társadalmi (városi) környezet megismerésének segítése és annak védelme. A szövetség minden olyan tevékenységi formát támogat, amely felvállalja:
(a) A légszennyezés elleni küzdelmet, a hulladékok szelektív gyûjtését, a tömegfogyasztói felfogás háttérbe szorítását, környezetbarát termékek fogyasztásának, felhasználásnak segítését, az energiával való takarékoskodást, és a környezetbarát szemléletmód terjesztésének segítését, elõadások szervezését.
(b) Parkok, lakótelepek, iskolák környékének gondozását, faültetést, különféle környezetvédelmi programokba történõ bekapcsolódást, aktuális környezetszennyezési tevékenység ellen való fellépést.
(c) A szövetség felhívja a figyelmet a diákság egészségét veszélyeztetõ forrásokra. Minden olyan tevékenységi formát támogat, mely e veszélyforrások feltárást szorgalmazza, csökkenteni próbálja e veszélyforrások hatásait.
(d) A társaskörök tevékenysége a mûvelt polgári életmód szemléletének képviselését is jelenti, ennek érdekében a szélsõséges "akciózásoktól" távol tartják magukat.
VII. Szövetségi támogatások
A magyar diákság speciális helyzetébõl adódóan önálló jövedelemmel nem rendelkezik. A szülõk anyagi forrásai is korlátozottak. A társaskörök és a szövetség fontos tevékenysége, hogy egyéb anyagi erõforrások bevonásával, azok közvetítésével is segítse a társasköröket. A szövetség által létrehozott TAKSA Közhasznú Készenléti Alap bevételeibõl (1%, adományok, közhasznú befizetések, egyes pályázati támogatások stb.), közvetlenül, illetve más pénzügyi alapokkal együttmûködve közvetve és együttmûködve biztosítja a társasköri kezdeményezések, táborozások támogatását a szövetségi alapelvekneknek megfelelõen.
(a) Táboroztatási támogatások
Célunk, hogy az átlagjövedelemnél jóval kevesebb pénzforrással rendelkezõ családok gyermekei is eljuthassank azokba a tematikus keretjátékkal rendelkezõ garabonciás programtáborokba, amelyek a szövetségi értékrendi és módszertani elvárásoknak eleget tesznek.
(b) Szakmai jellegû juttatások, ösztöndíjak
Támogatni kívánjuk az egyéni vagy csoportos tudományos, kutató jellegû diákmunkákat. A diákságot érintõ európai multikulturális, és határon túli magyar cserekapcsolatok támogatása úgyszintén fontos vállalása lehet a garabonciás társasköröknek.
(c) Kulturális jellegû támogatások.
Minden olyan egyéni és csoportos kezdeményezést, tevékenységet támogatunk, amely valamely mûvészeti ág mélyebb elsajátítását (képzõmûvészet, zenemûvészet, színjátszás stb.) szolgálja, valamint hozzájárul ezen mûvészeti ágak széleskörû befogadásához.
(d) Jutalmak
A kimagasló alkotói eredményt; sport, kulturális vagy közösségi tevékenységet kívánjuk e formában díjazni, elismerésünket kifejezni. Szeretnénk azoknak a diákoknak, tanáraiknak a munkáját is honorálni, akik kimagasló módon járulnak hozzá tevékenységükkel céljaink megvalósulásához. Szeretnénk módot találni arra, hogy "MENTOR" NÍVÓ-DÍJJAL (Kós-jelvény), VÁNDORBOT-DÍJJAL is megköszönjük azon személyek áldozatos munkáját, akik emberségükkel, példamutató tevékenységükkel, kimagasló szakmai munkájukkal kivívják az adott diákközösségnek (társaskörnek) egyöntetû elismerését.